Az EU újra és újra bizonyítja, hogy képes alkalmazkodni az új körülményekhez. Sőt, gyakran a legnehezebb időszakok eredményezik a legjelentősebb fejlődést. Különösen igaz ez a gazdasági és monetáris uniónkra.
Februárban 1381,5 milliárd forintos deficit alakult ki az államháztartás központi alrendszerében, ami hatalmas szám, csak a 2022-es februári hónap szárnyalta túl (1585 milliárd forintos volt), amikor a választások előtti szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíjkifizetés terhelte meg a büdzsét. Idén februárban ismét volt 13. havi nyugdíjkifizetés a magas inflációs adatok mellett, de szja-kifizetés nem. Ezzel együtt sem aggódik a Pénzügyminisztérium, mert a közleményében azt hangsúlyozza, hogy „ha a GDP 2023-ban 1,5% felett nő, akkor a többletbevételt is a hiány további csökkentésére fordítjuk, gyorsítva a 3%-os, vagy az alatti deficit elérését”.
Az Európai Bizottság az év végével visszaállítaná a tagállamok költségvetésére vonatkozó szigorú szabályozását, amely lefékezné az elmúlt évek féktelen eladósodását. Kedden közel jutottak a megállapodáshoz az uniós országok, számtalan engedményt a tervezetbe csempészve. Magyarországnak több fontos kérdésben is történhetnek lépések - tudtuk meg az ügyre rálátó forrásoktól.
Az ikerdeficit veszélyeire figyelmeztetett hétfőn Daniel Daianu, a román költségvetési tanács elnöke, aki szerint a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiányának egyidejű magas aránya sérülékennyé teszi a román gazdaságot. Daianu ezt egy elemzésben fejtette ki, amelyet hétfőn tettek közzé a költségvetési tanács honlapján.
Általános felfogásként él a köztudatban, hogy Európa válságban van, 2022 őszén a nyilvános közgazdasági diskurzusok egyik leggyakoribb tárgya a várható recesszió volt. Nem véletlenül, 2022 nyarán és kora őszén borzasztóak voltak a kilátások, az egyik sokkhatás még véget sem ért, máris elkezdett kibontakozni egy másik. Az elemzőintézetek sorra adták ki a recessziós figyelmeztetéseket, és mi is kifejezetten pesszimisták voltunk. Úgy tűnt, súlyos recesszió vár az európai gazdaságra. A krízis bekövetkeztét sokan még mindig tényként kezelik, pedig igazság szerint semmilyen komolyabb válságról nincs szó, a recessziós kockázatok gyorsan csökkennek Európában.
A koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború okozta válság miatt a legtöbb európai ország államadóssága jelentősen nőtt. Az Európai Bizottság most részben lazítana a szabályokon, hogy a tagállamokra szabott adósságkezelési tervek mentén folytatódjon a hitelfelvétel. Viszont Németország követeli, hogy legyen erősebb a fiskális szigor.
Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon évtizedek óta nem látott infláció tapasztalható. Nálunk azonban kétszer olyan gyorsan nőnek az árak, mint az uniós átlag. Vagyis jól látható, hogy az árstopok nem tudják lefékezni az áremelkedést. Akkor mégis miért vezet be újabb hatósági árakat a kormány?
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Nagy-Britannia hosszú távú, "Aa3" szintű államadós-osztályzatának kilátását a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő ezzel egy időben megerősítette a brit szuverén kötelezettségek besorolását.
A 2010-es kormányváltás idején látott gazdasági nehézségekhez hasonlította a jelenlegi környezetet Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio Budapest Economic Forum konferencián. A következő év nehéz lesz, de a miniszter optimista volt előadásában: szerinte helyes gazdaságpolitikával 2023-ban is elkerülhető a recesszió, 2024-ben pedig visszatérhetünk a 4% körüli, egyensúlyi növekedési pályára. Az ország finanszírozás Varga Mihály szerint továbbra is stabil, az idei hiánycél tartható, az államadósság pedig újra csökkenő pályára fog állni.
Komoly mélyrepülés volt a magyar fizetőeszköz számára eddig a 2022-es év, a dollár menedékvaluta-szerepének megerősödése és a magyar gazdaság energiafüggősége okozta romló külkereskedelmi mérleg mellett számos egyéb körülmény is összeesküdött a forint ellen, amiknek köszönhetően az egyik legrosszabbul teljesítő devizaként szerepel idén a dollárral szemben a magyar fizetőeszköz. Az extrém árfolyammozgás érthető módon keserű szájízt kölcsönöz sok hazai kisbefektetőnek, az elmúlt hetekben több közösségi befektetési platformon is divatossá vált a forint árfolyamának fejletlenebb országok pénznemeivel való összehasonlítása. De hogy miért tudtak az afrikai és a közép-ázsiai országok pénzei sokkal jobban teljesíteni a dollárhoz képest és hogy egyáltalán hogy is kell értelmezni a fennálló paritásokat, az már egy másik kérdés.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Ausztria "AA plusz" szintű államadós-osztályzatának kilátását az Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő ezzel egy időben megerősítette az osztrák besorolást.
Az új brit kormány ígéretéhez híven grandiózus csomagot jelentett be a lakosság és a vállalatok rezsiszámlájának mérséklésére. A brit költségvetés számára a mentőcsomag nagyon költséges, de a döntés gazdaságpolitikai szempontból érthető - nem úgy az a gigantikus adócsökkentés, amelyet ezzel párhuzamosan kormányfő és pénzügyminisztere szintén bejelentett. Liz Truss jó thatcheriánusként a növekedés beindulását várja a lépéstől, de az adócsökkentések fogadtatása nemhogy hűvös, hanem egyenesen viharos volt: a jegybank, az IMF és a Moody's is aggodalmát fejezte ki, szakadt a font, rakétáztak a kötvényhozamok. Miért keltett ekkora riadalmat a bejelentés, és mennyire indokolt maga az adócsökkentés jelenleg?
Meglepetést hozott a május végén bejelentett várva várt fiskális kiigazító csomag, leginkább a méretének köszönhetően. A kormányzat már korábban jelezte, hogy ragaszkodik az idei évi GDP arányosan 4,9%-os, jövőre pedig 3,5%-os államháztartási hiánycél eléréséhez. A frissen bejelentett csomag mérete pedig mind 2022-ben, mind 2023-ban bőven meghaladja majd a 2000 milliárd forintot, ami több, mint 3%-a az éves várható GDP-nek. Szerintünk az idénre a fele is elég lett volna – ha pedig figyelembe vesszük, hogy a családok részére kiutaltalt SZJA visszatérítés eredményszemléletben nagy valószínűséggel a tavalyi évet terheli – az eredményszemléletű deficitcél elérése akár kisebb kiigazítással is teljesíthető lett volna. Mindenesetre összességében a kiigazító csomag nagysága azt sugallja, hogy a tervezett hiánycél kényelmesen elérhető lesz mindkét évben. Mivégre mégis a kedvezőtlen piaci reakció?
A tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az államháztartási hiány és az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya a második negyedévvel összevetve.
Románia 2029-re fogja kitűzni az euró bevezetésének újabb határidejét, miután az eddigi terminusokat többször kitolta - nyilatkozta Florin Georgescu, a Román Nemzeti Bank első kormányzó-helyettese szerdán.
A második éve tartó, negyedik hullámával támadó járvány-hozta sokk leküzdése, majd a kilábalás menedzselése a világon mindenütt új, kivételes jelentőségű dimenzióba helyezte a gazdaság rugalmas alkalmazkodó képességét, a társadalom túlélésének alapját jelentő államháztartási működést, s az ahhoz forrást garantáló költségvetési stabilitást.
Matolcsy György szerint a magyar gazdaság kilábalása a válságból rendkívül gyors volt, azonban a következő évtized kihívásai ismét kihívások elé állíthatják a gazdaságot. A jegybankelnök a magyarnemzet.hu-n megjelent cikkében azt írja, hogy a magyar gazdaság sérülékenysége több mint egy éve folyamatosan romlik, a válság utáni költekezés fokozza az inflációt, rontja az egyensúlyi mérlegeket, és az ikerdeficit is visszatért.